szocpol 2012 törvény, jogszabály
A Kormány 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelete lakásépítési támogatásról
A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló
1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában,
továbbá
a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) pontjában és a
fogyasztónak
nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. §
(2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az
Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított
feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. Értelmezõ rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. alacsony energiafogyasztású lakás: olyan lakás, melynek fajlagos
primer energiafogyasztása fûtésre legfeljebb
25 kWh/m2év;
2. bekerülési költség: a következõ kiadásoknak ténylegesen
megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló
berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:
a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló
helyiségeinek és központi berendezéseinek építési
költségei,
b) a lakások rendeltetésszerû használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló
tüzelõanyag-tároló, a lomkamra,
bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a
közmûpótló építmények és berendezések,
a közmû-becsatlakozás építményei,
bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló
kerítés, az építésügyi hatóság által elõírt
kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsõ, lejtõ és
járda, valamint támfal és szivárgó övárok,
valamint
be) a gépkocsitároló helyiség
építési költségei,
c) a közmûbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d) a lebonyolítási költségek, ideértve a mûszaki tervezés, a
hatósági engedélyezés és a mûszaki ellenõrzés költségeit,
e) a jogszabály alapján fizetendõ útépítési- és közmûvesítési
hozzájárulás,
f) távfûtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési
hozzájárulások,
g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közmûépítési
költségek és hozzájárulások,
h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének
költségei,
i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási
költségek;
3. fiatal házaspár: házastársak, melyek közül a lakásépítési
támogatás iránti kérelem benyújtásának idõpontjában
egyik fél sem töltötte be a 40. életévét;
4. gyermek: aki az igénylõ eltartottja és
a) a 16. életévét még nem töltötte be,
b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali
tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,
vagy
c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességû
személy és ez az állapota legalább egy éve tart,
vagy egy év alatt elõreláthatóan nem szûnik meg;
5. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel
rendelkezõ hitelintézet, valamint a hitelintézettel
egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ pénzügyi
vállalkozás a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen, vagy
jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetrõl és
a jelzáloglevélrõl szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen,
illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységrõl szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen;
6. megváltozott munkaképességû személy: az a személy, aki
munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve
legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek
az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minõsítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;
7. támogatott személy: aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb
feltételeknek megfelel és ezek alapján
a hitelintézettel a lakásépítési támogatás nyújtására szerzõdést
köt;
8. új lakás:
a) az alapozási munkáktól kezdõdõen teljes egészében újonnan
épített, vagy emeletráépítéssel vagy
tetõtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a
vonatkozó jogszabályi követelmények szerint
megfelelõ lakóegység, amely elkészültét követõen használatbavételi
engedély köteles, vagy
b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli
társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy
részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet elsõ ízben természetes személy részére értékesítenek,
vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére,
feltéve, hogy a második eladó hitelintézet
vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerûen foglalkozó jogi személy,
jogi személyiség nélküli társaság vagy
egyéni vállalkozó.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári
Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvényben
(a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvényben, az országos
településrendezési és az építési követelményekrõl szóló
kormányrendeletben, valamint az épületek energetikai
jellemzõinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak
szerint kell értelmezni.
2. A lakásépítési támogatás, szocpol igénybevételének
feltételei 2012-évre
2. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi
költségvetésbõl vissza nem térítendõ állami támogatás
(a továbbiakban: lakásépítési támogatás) vehetõ igénybe a
Magyarország területén 2010. január 1-jét követõen
kiadott
a) építési engedéllyel rendelkezõ új lakás építéséhez, vagy
b) használatbavételi engedéllyel rendelkezõ új lakás
vásárlásához,
amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a
lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy
négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az
általános forgalmi adó és telekár nélkül
meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy
négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg
a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350
000 Ft-ot.
(2) Lakásépítési támogatást igényelhet:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar
állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar
állampolgár jogai illetnek meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodás jogát Magyarország
területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint
bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett
jogállással rendelkezik,
d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben
foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben
foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott
jogállással rendelkezik.
(3) Lakásépítési támogatást igényelhet
a) a (2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élõ,
általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új
lakásba vele együtt beköltözõ
aa) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
ab) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélõ és általa
eltartott gyermek után, ha az igénylõ vállalja,
hogy a gyámság három éven belüli megszûnése esetén a lakásépítési
támogatást visszafizeti,
vagy
b) a (2) bekezdés szerinti személyekbõl álló fiatal házaspár – a
meglévõ gyermekei számától függetlenül – legfeljebb
két születendõ gyermek vállalása esetén
a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.
(4) A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy
alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb
lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint
igénybevett vissza nem térítendõ lakáscélú állami
támogatást is.
(5) A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló
gyermek kivételével – az igénylõvel közös háztartásban élõnek
kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt
átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik.
(6) A lakásépítési támogatás kizárólag a támogatott személy és a
(3) bekezdés szerinti gyermeke lakásigényének
kielégítése céljából nyújtható.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásépítési támogatás abban
az esetben igényelhetõ, ha az eladó az igénylõneknem
közeli hozzátartozója vagy élettársa.
(8) A lakásépítési támogatással épített, vásárolt lakásban az
igénylõknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os
tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak
esetén a lakásban mindkét félnek az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell
rendelkeznie. A lakásban az igénylõn vagy támogatott
személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet
tulajdont.
3. § (1) A lakásépítési támogatás akkor igényelhetõ, ha
a) az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan
nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának,
élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözõ
családtagjainak – a b) pontban foglaltak kivételével –
lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló
kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévõ,
vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy
munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett
lakása nincs;
b) az igénylõnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének,
valamint a vele együttköltözõ családtagjának
ba) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan
lakásban, amely tulajdonközösség
megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
bb) a tulajdonában lévõ lakása lebontását az építésügyi hatóság
elrendelte vagy engedélyezte, vagy
bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén
haszonélvezettel terhelten került
a tulajdonába és a haszonélvezõ bent lakik;
c) az igénylõ és az együtt költözõ a bekerülési költség vagy a
vételár kiegyenlítésére használja fel a támogatás
nyújtásáról szóló szerzõdés megkötését megelõzõ 5 éven belül
értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak
az eladási árát is, amely csökkenthetõ
ca) az értékesített lakást terhelõ és visszafizetett önkormányzati,
munkáltatói támogatással,
cb) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt
terhelõ lakáscélú hitelintézeti kölcsön
végtörlesztett összegével,
cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítõi jutalék összegével,
cd) a támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés megkötését legfeljebb
egy évvel megelõzõen vásárolt és az építés
helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó
összegével növelt vételárával,
ce) a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó
vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése
– adásvételi szerzõdéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását
bejegyzõ földhivatali határozat kiadásának
idõpontját legfeljebb 120 nappal elõzi meg és
cf) olyan 2009. július 1-jét követõen kiállított számlával vagy
megkötött szerzõdéssel igazoltan kifizetett
összeggel, amelyet az igénylõ az általa tervezett, de meg
nemvalósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az
összeg az értékesítés céljára lakást építõ gazdasági társaság
bíróság által elrendelt felszámolásának teljes
befejezését követõen nem térült meg;
d) az igénylõ a kérelem benyújtásának idõpontjában harminc napnál
nem régebbi okirattal igazolja, hogy
da) õt, vagy házastársak és élettársak esetén legalább az egyik
felet legalább 180 napja biztosítottként
az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4)
bekezdése szerint az állami adóhatósághoz
bejelentették, és nem érkezett a jogviszony megszûnésére, a
jogviszony szünetelésének kezdetére és
befejezésére vonatkozó bejelentés az állami adóhatósághoz, és
db) köztartozásmentes adózó;
e) az igénylõ – lakás vásárlása esetén – a vásárolni kívánt lakás
„B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezõbb
energetikai minõsítési osztályát igazoló hatályos energetikai
tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja;
f) lakás építése esetén az igénylõ
fa) a hitelintézethez benyújtja az épületek energetikai
jellemzõinek meghatározásáról szóló miniszteri
rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás
várható energetikai minõsítési osztályról,
amely „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezõbb energetikai
minõsítési osztályú, valamint
fb) teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik
arról, hogy a használatbavételi engedély
megszerzését követõen a lakás energetikai minõsítési osztályát
igazoló hatályos energetikai tanúsítványát
a hitelintézetnél bemutatja;
g) az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan
nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén
legkésõbb a támogatás folyósításáig az adásvételi szerzõdésben
szereplõ telekárat is tartalmazó vételárról a saját
nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya
alá tartozó adóköteles termékértékesítésrõl,
szolgáltatásnyújtásról kiállított – a telekárat és a lakás árát
külön feltüntetve tartalmazó – számlákat,
egyszerûsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a
hitelintézet részére bemutatja;
h) új lakás építése esetén az igénylõ teljes bizonyító erejû
magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy legkésõbb
a támogatás utolsó részfolyósításáig bemutatja
ha) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplõ
bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott
személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása
esetén a vételár 70%-a erejéig az elõzõ
építtetõ nevére kiállított számlákat,
hb) a használatbavételi engedélyt és
hc) a lakás energetikai teljesítõképességét igazoló energetikai
tanúsítványt;
i) az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt
nyilatkozatban
ia) hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei 17. § (8) bekezdése
szerinti adatait, valamint a támogatásra
vonatkozó információkat a támogatás szabályszerû igénybevételének
ellenõrzése céljából a hitelintézet
átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), vagy az
állami adóhatóság részére,
ib) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok
valódiságát, a bennük foglalt gazdasági
esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési
támogatás igénybevételének
jogszerûségét, felhasználásának szabályszerûségét a helyszínen – a
lakásban is – ellenõrizze, és annak
eredményérõl a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan
jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos
eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból
értesítse, és
ic) tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát
fogad el, melynek kibocsátója – a 12. § (1) vagy
(2) bekezdése szerinti idõpontban – az állami adóhatóság
nyilvántartásában mûködõ adóalanyként
szerepel;
j) a támogatott személy a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló
szerzõdésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra
vonatkozóan, hogy a lakásépítési támogatás folyósítását vagy építés
esetén az utolsó részfolyósítást követõen
legalább a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalom
megszûnéséig terjedõen a lakásban lakóhelyet létesít
és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követõ egy éven belül
bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet
igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében
a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes
tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja,
hogy a támogatással épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek
lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye,
akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás
folyósítása történt.
(2) Amennyiben a támogatott személy (1) bekezdés j) pontjában
foglalt kötelezettségvállalásanem teljesül, a hitelintézet
tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(3) Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is
felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építõipari
kivitelezési tevékenység felelõs mûszaki vezetõje által írásban
igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja
szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthetõ. E csökkentés
mértéke nem haladhatja meg a számlával
igazolandó bekerülési költség 20%-át.
(4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá
esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére
vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és
használatbavételi engedélyben meghatározott céltól,
vagy a rendeltetésétõl tartósan eltérõ célra használt lakás. Errõl
a tényrõl, valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt
feltételek teljesülésérõl az igénylõ, annak házastársa, élettársa
és az együttköltözõ családtag büntetõjogi felelõsség
mellett írásban köteles nyilatkozni.
(5) A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi
engedéllyel rendelkezõ lakás tulajdonjogának átruházása esetén
az új tulajdonost a lakásépítési támogatás nem illeti meg.
(6) A használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezõ lakás
tulajdonjogának a használatbavételi engedély
megszerzése elõtt történõ átruházása esetén
a) ha az építkezés 2010. január 1-jét követõen kiadott építési
engedély alapján történt, úgy a lakásépítési támogatást
az új tulajdonos igénybe veheti és
b) az átruházó részére megállapított lakásépítési támogatást
törölni kell, és a már folyósított támogatást az átruházó
az igénybevétel napjától a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint
számított kamataival együtt köteles visszafizetni.
3. A lakásépítési támogatás mértéke
4. § (1) A lakásépítési támogatás összege – a 2. § (3) bekezdés a)
pontja szerinti meglévõ és a 2. § (3) bekezdés b) pontja
szerinti
vállalt gyermekeket együttesen számítva, ide nem értve azon
gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendõ
lakáscélú állami támogatást már igénybevettek –
a) két gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás
hasznos alapterülete
aa) legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 800 000 Ft,
ab) 75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 000 000
Ft,
ac) 90 m2-t meghaladja, 1 300 000 Ft,
b) három gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás
hasznos alapterülete
ba) legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 200 000 Ft,
bb) 85 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 1 500 000
Ft,
bc) 100 m2-t meghaladja, 2 000 000 Ft,
c) négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben az épített vagy
vásárolt lakás hasznos alapterülete
ca) legalább 80 m2, de nem haladja meg a 95 m2-t, 1 600 000 Ft,
cb) 95 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 110 m2-t, 2 000 000
Ft,
cc) 110 m2-t meghaladja, 2 500 000 Ft.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott lakásépítési támogatás
összegét
a) „A” (energiatakarékos) energetikai minõsítési osztályú lakás
esetén 1,1-es,
b) „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minõsítési
osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy
c) alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as
szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.
(3) A lakásépítési támogatás 8. § (1) bekezdése szerinti késõbb
született gyermek után igényelhetõ összege – az épített
vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétõl függetlenül –
gyermekenként 400 000 Ft.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épített vagy vásárolt lakás
hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t.
(5) Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai
minõsítési osztályaneméri el a 3. § (1) bekezdés f) pont fa)
alpontja
szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minõsítési osztályt,
akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban
szereplõ energetikai minõsítési osztály szerinti lakásépítési
támogatásra jogosult. Amennyiben a felépült lakás
energiatanúsítványában szereplõ energetikai minõsítési osztály nem
éri el a „B” (követelménynél jobb) vagy annál
kedvezõbb energetikai minõsítési osztályt, akkor a támogatott
személy a már folyósított támogatást az igénybevétel
napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított
kamatokkal együtt – a használatbavételi engedély
kiadásától számított 30 napon belül – köteles a hitelintézeten
keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott
személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
hitelintézet tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi
az ügy iratait.
4. Nem magyar állampolgárra vonatkozó
szabályok
5. § (1) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar
állampolgár igénylõ köteles
a) a menekült vagy oltalmazott igénylõ kivételével a származási
országának ingatlan-nyilvántartásért felelõs
országos hatáskörû szerve által kiállított – az ország egész
közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam,
szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási
területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak
hiteles magyar nyelvû fordítását bemutatni a hitelintézetnek,
amellyel igazolja, hogy saját magának,
házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének
és az együttköltözõ családtag(ok)nak
származási országában a 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 3. § (4)
bekezdése szerinti lakástulajdona nincs, valamint
b) büntetõjogi felelõssége mellett írásban nyilatkozni arról, hogy
a lakásépítési támogatással építeni, vásárolni
kívánt lakásban életvitelszerûen kíván tartózkodni.
(2) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a
lakásépítési támogatás a három hónapot meghaladó
tartózkodási jogosultság fennállásának idõtartama alatt nyújtható,
ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel
rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január
31-ig kell a hitelintézet részére igazolni.
A lakásépítési támogatást igénybe vevõ nem magyar állampolgár
tartózkodási jogosultságában bekövetkezett
változást 8 napon belül köteles a támogatást nyújtó hitelintézetnek
bejelenteni.
(3) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy
tartózkodási jogosultsága a 14. § (1) bekezdése szerinti
idõszakon belül megszûnik, és a tartózkodási jogosultság
megszûnését megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl
számított 30 napon belül nem kap a 11. § (1) bekezdés f) pontja
szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt,
vagy a 11. § (1) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra
jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 11. § (1) bekezdés
i)–k) pontja szerinti jogállást, az igénybe vett lakásépítési
támogatást a 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten
köteles Magyarország területének elhagyását megelõzõen
visszafizetni.
5. Megelõlegezett lakásépítési támogatás
szabályai
6. § (1) A fiatal házaspár 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti
gyermekvállalásának teljesítésére elõírt határidõ egy gyermek
vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.
(2) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidõt új lakás
építésénél a használatbavételi engedély kiadásának
napjától, új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerzõdés
megkötésének idõpontjától kell számítani.
A használatbavételi engedélyt a fiatal házaspár annak kiadását
követõ 30 napon belül köteles a hitelintézet részére
bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár a használatbavételi
engedélyre vonatkozó bemutatási kötelezettségének
nem tesz eleget, úgy a lakásépítési támogatás összegét az
igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése
szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a
Kincstár részére vissza kell fizetnie.
A gyermekvállalásra vonatkozó határidõ a terhesség idõszakára
egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár
a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidõ lejártáig
a hitelintézetnek igazolja.
(3) A lakásépítési támogatás igénybevételére irányuló szerzõdésnek
tartalmaznia kell a fiatal házaspár hozzájárulását
ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár – a kincstári
családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre
álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve –
megállapítsa.
(4) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott
személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy
hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér
szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését
a Kincstár a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján
megállapítja és errõl a hitelintézetet értesíti.
(5) Amennyiben a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt
családtámogatási ellátást, akkor – a kiállítást követõ
60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és
a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó
adóigazolványát köteles a hitelintézet részére bemutatni.
(6) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás
teljesítésére vonatkozó határidõ alatt, illetve annak
leteltét követõ 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a
fiatal házaspárt.
(7) Az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok
szerinti lakásépítési kedvezményt megelõlegezõ
kölcsönszerzõdéssel rendelkezõ fiatal házaspár az e rendelet
szerinti megelõlegezett lakásépítési támogatást nem
veheti igénybe.
7. § (1) Amennyiben
a) a fiatal házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben
teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét
csökkentve a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában
meglévõ gyermekek után járó lakásépítési
támogatás összegével, vagy
b) a meglévõ gyermekek száma a gyermekvállalási határidõ lejártának
idõpontjában kettõnél kevesebb, akkor
az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét
az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése
szerinti késedelmi kamattal növelten
– a gyermekvállalási határidõ leteltét követõ 60 napon belül –
vissza kell fizetni.
(2) A fiatal házaspár a gyermekvállalási határidõ alatt bekövetkezõ
házasságfelbontás tényét köteles a házasság
érvénytelenségét megállapító vagy a házasságot felbontó bírósági
ítélet jogerõre emelkedését követõ 60 napon belül
a jogerõs ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni.
Amennyiben a fiatal házaspár az okiratot 60 napon belülnem
mutatja be, úgy köteles a hitelintézet írásbeli felszólítása
kézhezvételétõl számított 30 napon belül a lakásépítési
támogatás összege után, a bírósági ítélet jogerõre emelkedését
követõ naptól számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése
szerinti, Magyar Államot megilletõ késedelmi kamatot a
hitelintézeten keresztül a Kincstár részére megfizetni.
(3) Ha a fiatal házaspár házasságát gyermekvállalási teljesítésére
biztosított idõtartam alatt a bíróság felbontja és
a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának idõpontjáig
nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a házasság
felbontásának (2) bekezdés szerinti igazolását követõ hónap elsõ
napjától az (1) bekezdés rendelkezései szerinti
visszafizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség
fennállásának, illetve mértékének és kezdõ idõpontjának
megállapítása a házasság felbontásakor fennálló terhesség végéig
meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár
a terhességet és annak várható idõtartamát orvosi bizonyítvánnyal a
házasság felbontásának igazolásával egyidejûleg
a hitelintézetnek igazolja.
(4) Ha a lakásépítési támogatásról szóló támogatási szerzõdésben
vállalt gyermek azért nem születik meg,
a) mert a házastársak egyike elhunyt,
b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a lakásépítési
támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés
megkötését követõen megváltozott munkaképességû személlyé válása
következtében nem vállalták, vagy
c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követõen halva
születik,
a Magyar Állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott
– az a)–c) pontban foglaltak igazolását is
tartalmazó – kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek
tekinti.
(5) A (4) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdés a)–c) pontjában
foglalt események bekövetkezésétõl számított
90. napig, de legfeljebb a lakásépítési támogatásról szóló
szerzõdésben vállalt határidõ leteltéig lehet benyújtani.
(6) Ha a támogatott személy az igazolást a (4) bekezdés a)–c)
pontjában meghatározott esemény bekövetkeztétõl
számított 90 napon belül nem nyújtja be, úgy a hivatkozott
események bejelentésétõl számított 60 napon belül
a lakásépítési támogatás összege után, a bejelentési kötelezettség
esedékességének napjától számított, a Ptk. 301. §
(1) bekezdése szerinti, Magyar Államot megilletõ késedelmi kamatot
a hitelintézeten keresztül köteles a Kincstár
részére megfizetni.
(7) Amennyiben a támogatott személy az (1)–(3) és a (6) bekezdésben
foglalt visszafizetési kötelezettségének
a hitelintézeti felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor a
hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése
érdekében a Kincstárhoz fordul.
6. Késõbb született gyermek esetén alkalmazandó szabályok
8. § (1) Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzõdésbõl eredõ tartozás
törlesztésére lakásépítési támogatást igényelhet
a lakásépítési támogatást korábban született gyermeke után
igénybevevõ a késõbb született gyermeke után is,
a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzõdés megkötésének
idõpontjában érvényes összegben és feltételek szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál számításba kell venni – a
születés idõpontjában, örökbefogadásnál az
örökbefogadás idõpontjában már meglévõ 2. § (3) bekezdés a) pontja
szerinti gyermekek számától és a lakás hasznos
alapterületétõl eltekintve – a lakáscélú hitelintézeti
kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjában hatályos,
e rendelet szerinti egyéb feltételeket.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a 2. § (3) bekezdés a)
pont ab) alpontja szerinti gyermeknemvehetõ figyelembe.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a lakásépítési támogatás
kizárólag a vételár megfizetéséhez, vagy építés esetén
a bekerülési költségek fedezetére a hitelintézet által a
használatbavételt megelõzõen nyújtott és folyósított
– a munkáltatói és önkormányzati kölcsön kivételével – a támogatási
kérelem benyújtásának idõpontjában fel nem
mondott kölcsönbõl a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában
még fennálló tartozás csökkentésére
használható fel.
(5) Amennyiben építés esetén a lakásépítési támogatás (1) bekezdés
szerinti igénylése a 9. § (2) bekezdésében
meghatározott határidõn belül történik, a támogatás a bekerülési
költség megfizetésére is felhasználható.
7. A lakásépítési támogatás igénybevételének eljárási szabályai
9. § (1) A lakásépítési támogatás a 17. § (4) bekezdése szerinti
szerzõdéssel rendelkezõ hitelintézettõl igényelhetõ.
(2) A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és
mértékének meghatározását – a 8. § (1) bekezdésében
foglaltak kivételével – lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó
végleges adásvételi szerzõdés megkötését követõ
120 napos jogvesztõ határidõn belül, építés esetén a
használatbavételi engedély kiadása elõtt kell kérni
a hitelintézettõl.
(3) Amennyiben a lakáscél lakásépítési támogatással is
megvalósítható, a hitelintézet átadja az igénylõnek
a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszter (a
továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium
elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a lakásépítési
támogatás igénybevételének feltételeirõl, valamint írásban
tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.
(4) A 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénylõ
kérelmére a Kincstár igénylõ lakóhelye szerint illetékes
területi
szerve igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylõ
lakásépítési kedvezményt megelõlegezõ kölcsönszerzõdéssel nem
rendelkezik. Az igénylõ a Kincstár igénylõ
lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított
igazolást a hitelintézet részére bemutatja.
(5) A hitelintézet a támogatott személytõl a lakásépítési
támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás
összegének 1,5%-ának megfelelõ, de legfeljebb 30 ezer forint, az
értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem
tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a
hitelintézettõl lakáscélú kölcsönt is igényelt,
a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért és
folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb
ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
10. § (1) A hitelintézet a lakásépítési támogatás igénylése iránti
kérelem átvételérõl igazolást ad az igénylõnek, melyben
tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belsõ
szabályzata szerinti várható idõtartamáról. Átvételnek minõsül
az is, ha a kérelmet a hitelintézet függõ közvetítõje vette át. Ez
esetben az elbírálás várható idõtartamáról a függõ
közvetítõ ad írásbeli tájékoztatást.
(2) A hitelintézet felelõs a Magyar Állammal szemben minden olyan
kárért, amely e rendelet alapján õt terhelõ
kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelõssége
kiterjed a függõ közvetítõjére is, aki az e rendelet
szerinti lakásépítési támogatásra való jogosultságot bírál el,
valamint a lakásépítési támogatás nyújtásához
kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a
felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függõ
közvetítõje úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
elvárható.
(3) A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a
kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb
körülmények alapján kell megállapítani. A támogatásra való
jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az
igénylõvel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerzõdést köt.
(4) A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtását nem
tagadhatja meg, ha az igénylõ a személyi és egyéb feltételeknek
megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan –
kölcsön igénybevétele nélkülmegtudja valósítani.
(5) Amennyiben lakáscélját az igénylõ kölcsön igénybevételével
tudja megvalósítani, úgy a lakásépítési támogatás abban
az esetben igényelhetõ, ha a hitelintézet az igénylõt az igényelt
kölcsön felvételéhez hitelképesnek minõsíti.
(6) A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylõt
részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának
indokáról a nem teljesülõ e rendelet szerinti igénybevételi
feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben
az igénylõ a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli
elutasítás az igénylõ általi kézhezvételétõl számított
15 napon belül a lakásépítési támogatásra jogosító feltételeknek
való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól.
Elsõ fokon a Kincstárnak az igénylõ lakóhelye szerint illetékes
területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el.
A Kincstár megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles
megküldeni a Kincstárnak a kérelem elutasítását
megalapozó iratok másolatát.
(7) Amennyiben a Kincstár jogerõs határozatában megállapítja, hogy
az igénylõ a kérelem hitelintézethez történõ
benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek
megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek
fennállásának hiányára hivatkozással a lakásépítési támogatás
nyújtásáról szóló szerzõdés igénylõvel történõ
megkötését és a támogatás folyósítását nem tagadhatja meg akkor
sem, ha a lakáscél idõközben megvalósult.
A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem
korlátozhatja.
(8) A Kincstár a támogatott személynél a lakásépítési támogatás
igénybevételének jogszerûségét hatósági ellenõrzés
keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenõrzés során
megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul
vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a
támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk.
301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének
– visszatérítése iránt.
(9) A közigazgatási hatósági eljárásban elsõ fokon a Kincstárnak a
támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi
szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár a
jogosulatlan igénybevétel tényérõl a folyósító
hitelintézetet írásban tájékoztatja.
(10) A Kincstár hatósági jogkörében eljárva kizárólag a
részletfizetés engedélyezése körében folytathat le
méltányossági
eljárást. A lakásépítési támogatás részletekben történõ
visszafizetése akkor engedélyezhetõ, ha a kérelmezõ igazolja,
hogy a támogatás azonnali és egyösszegû megfizetése családi,
jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is
tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
11. § (1) A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek
meglétét a következõk szerint kell igazolni:
a) a személyazonosságot és az életkort személyazonosító
igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,
b) teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozattal a
közös háztartásban élést, valamint élettársak
esetében ennek idõtartamát, elvált szülõk kiskorú gyermekeinek
elhelyezését a jogerõs ítélet bemutatásával,
c) a bejelentett lakóhelyet, lakcímet igazoló hatósági
igazolvánnyal,
d) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított
igazolással, a megváltozott munkaképességû személlyé
válást az orvos szakértõi szerv igazolásával,
e) azt a tényt, hogy az igénylõ csak olyan személy után igényel
lakásépítési támogatást, aki után e rendelet és egyéb
lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza
nem térítendõ lakáscélú állami támogatás
igénybevétele még nem történt, büntetõjogi felelõsség mellett
kiállított nyilatkozattal,
f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkezõ személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti
regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával
vagy állandó tartózkodási kártyával,
g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,
h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes
letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési
engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,
i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító
igazolvánnyal,
j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító
igazolvánnyal,
k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésrõl szóló
határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,
l) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek
születését anyakönyvi kivonattal,
m) a lakás energetikai teljesítõképességét energetikai
tanúsítvánnyal.
(2) Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár
az (1) bekezdés c) és f)–k) pontjában, valamint az
5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak igazolására nincs
szükség.
(3) Ha az igénylõ a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak
valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és
ez alapján jutott támogatáshoz, akkor a támogatott személy a
folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk.
301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamataival együtt
köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni.
Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének
nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja
errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
12. § (1) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a költségek
igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor
fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történõ
benyújtásának idõpontjában az állami adóhatóság
honlapján közétett mûködõ adóalany nyilvántartásban szerepel.
(2) Amennyiben a számla kibocsátója az (1) bekezdés szerinti
idõpontban az állami adóhatóság honlapján közétett
mûködõ adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor
fogadható el, ha a támogatott személy
a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint
a számlakibocsátó a számla kibocsátásának
idõpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában mûködõ
adóalanyként szerepelt.
(3) Építés esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6
hónappal megelõzõen kiállított számla fogadható el.
(4) A hitelintézet az eredeti számlát – a letörölhetetlen jelzéssel
ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban
tíz évig irattárában megõrzi.
(5) Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a
számlában szereplõ gazdasági esemény megtörténte
kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami
adóhatóságot.
(6) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként
bemutatott számlákat az adásvételi szerzõdés megkötése,
illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától
számított 5 évig megõrizni.
(7) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg,
hogy a lakásépítési támogatás igénybevétele jogosulatlan,
vagy a támogatott személy nem elvárható körültekintéssel járt el,
és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt
az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó
lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság
– jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén –
elõírja a folyósított lakásépítési támogatás az
igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése
szerinti késedelmi kamattal növelt összegének
visszatérítését.
8. Pénzügyi lebonyolítás
13. § (1) A lakásépítési támogatás összegét
a) új lakás építése esetében, a (2) bekezdésben foglalt kivételtõl
eltekintve
aa) készültségi fokkal arányosan,
ab) utólagosan és
ac) a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi
engedély kiadását követõen folyósítva, vagy
b) új lakás vásárlása esetén egy összegben
kell folyósítani.
(2) Amennyiben az építtetõ igénylõ vagy támogatott személy a
lakásépítési támogatással kapcsolatos ügyintézéssel mást
hatalmaz meg, úgy a támogatás folyósítása csak a használatbavételi
engedély bemutatását követõen, egy összegben
történhet.
(3) A folyósítás akkor kezdhetõ meg, ha az építtetõ támogatott
személy a lakásépítési támogatáson és a hitelintézeti
kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére már
felhasználta.
(4) A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás
készültségi fokkal arányos folyósítását megelõzõen
a helyszínen ellenõrzi a készültségi fok feltételeinek
teljesítését.
(5) Ha
a) a lakásépítési támogatás igénybevételének alapját képezõ építési
munkák a szerzõdésben meghatározott
határidõn, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt esetben
– amennyiben az építtetõ támogatott személy
az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a
hitelintézet részére igazolja – legfeljebb egy
évvel meghosszabbított határidõig nem készülnek el,
b) az építtetõ támogatott személy az építési szándékától eláll,
vagy
c) a használatbavételi engedély megszerzése elõtt a szerzõdés
teljesítése más, az építtetõ támogatott személynek
felróható okból hiúsul meg,
a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés alapján a
lakásépítési támogatást a folyósító hitelintézet
visszavonja, és az igénybevevõ a már folyósított támogatást az
igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. §
(3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a
hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben
a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz
eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errõl
a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(6) A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt
biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt
a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstár illetékes területi
szerve intézkedik.
14. § (1) A támogatás igénybevételével
a) épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi
engedély megadását, vagy
b) vásárolt lakásra az adásvételi szerzõdés megkötését
követõ 10 évig terjedõ idõszakra – a 8. § (1) bekezdése szerinti
esetben a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló
szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva – a Magyar Állam
javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására
elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A Magyar
Állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési
és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító
hitelintézet kérelmezi.
(2) Ha a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy
vásárolt lakást az (1) bekezdés szerinti idõszakon belül
lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált
szükségessé –, vagy elidegenítik, vagy az nem
a támogatott személy és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
gyermekének lakóhelyéül szolgál, a lakás használatát
harmadik személynek átengedik, illetve a lakáscéltól eltérõen
hasznosítják, akkor a támogatott személy köteles
a támogatás folyósított összegét a 16. § (3) és (6) bekezdésében
foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni.
(3) Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös
lakásukat idegenítik el, úgy õket az igénybevett lakásépítési
támogatás visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésbõl származó
bevétel bírósági határozat szerinti vagy
a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerzõdésben
rögzített arányban terheli.
(4) Ha a támogatott személy lakásának egy részét idegeníti el, a
lakásépítési támogatás összegének csak az elidegenítésre
kerülõ tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell
visszafizetni.
(5) A (4) bekezdés esetében a Kincstár határozatban intézkedik a
teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító
jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a
töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség
alá nem esõ támogatási összegnek megfelelõ Magyar Államot megilletõ
jelzálogjog, illetve az azt biztosító
elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történõ
bejegyeztetése iránt.
15. § (1) Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás
cseréjével, vagy a lakás értékesítését követõen másik lakás építése
vagy
vásárlása útján elégíti ki, a lakásépítési támogatás
visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék
esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig a tulajdonos
kérelme alapján a Kincstár támogatott személy
lakóhelye szerint illetékes területi szerve felfüggeszti,
amennyiben a támogatott személy az igénybevett támogatás
összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények
letéti számlára” befizette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés idõtartamát a
lakásépítési támogatás összegének kincstári letéti számlára
érkezésének napjától kell számítani.
(3) A felfüggesztés idõtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel
hosszabbítható meg.
(4) A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben
foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló
kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés
idõtartama alatt a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési
tilalomra irányadó idõtartam lejár.
(5) A felfüggesztés idõtartama alatt a támogatott személy
kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem
történt meg, a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy
vásárolt lakást a Kincstár tehermentesíti.
(6) A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlõ igazolása esetén a
felfüggesztés megszüntetésérõl a Kincstár
határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti
számláról a támogatott személynek kifizethetõ összeget,
intézkedik a terhek másik lakásra történõ bejegyeztetése iránt. A
Kincstár a felfüggesztés megszüntetését követõen
15 napon belül átutalja a jogosultnak a Kincstár támogatott személy
lakóhelye szerint illetékes területi szerve
határozatában megállapított összeget a jogosult határozatban
megjelölt bankszámlájára.
(7) Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a
felfüggesztés idõtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékû
lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán
elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár
különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minõsül,
amelynek központi költségvetés javára történõ
átvezetésérõl a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint
illetékes területi szerve intézkedik.
(8) Ha a támogatott személy az (1) vagy (3) bekezdés szerinti
határidõ lejártáig
a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlõen igazolja
aa) adásvételi vagy csereszerzõdés bemutatásával vagy
ab) építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával
és
b) a korábbi lakás elidegenítésébõl származó teljes bevételt –
csökkentve a 16. § (7) bekezdésében foglaltakkal –
számlával vagy szerzõdéssel és értékbecsléssel igazoltan az új
lakás megszerzésére fordította,
úgy a 14. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti
határidõ lejártáig terheli.
(9) A (8) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a
tulajdonjog megszerzését a Kincstár a számítógépes
ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést
biztosító TAKARNET rendszerbõl, az elektronikus
dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat
lekérdezésével ellenõrzi.
(10) A (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért járó igazgatási
szolgáltatási díjat a támogatott személy köteles a Kincstár
részére megfizetni.
(11) A (8) bekezdés esetében a lakásépítési támogatást biztosító
jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb
lakásra való átjegyzése iránt a Kincstár támogatott személy
lakóhelye szerint illetékes területi szerve intézkedik.
16. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a lakásépítési
támogatás visszafizetésének kötelezettsége esetén a 14. §
(2) bekezdése szerinti elidegenítésrõl szóló szerzõdéshez csatolni
kell a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint
illetékes területi szerve által kiállított igazolást arról, hogy a
támogatott személy eladó
a) lakásépítési támogatás összegét visszafizette vagy
b) visszafizetési kötelezettségét felfüggesztették.
(2) Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítésébõl származó – a (7)
bekezdésben foglaltakkal csökkentett – bevételnek csak
egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a
lakásépítési támogatásnak a bevétel és a vételár vagy
bekerülési költség különbözetével arányos részét kell
visszafizetnie. A Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint
illetékes területi szerve a határozatával a visszafizetési
kötelezettség alá nem esõ támogatási hányadra jutó
jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és
terhelési tilalmat az újabb ingatlanra a Magyar Állam
javára bejegyezteti.
(3) A támogatott személy
a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerzõdés
megkötésétõl,
b) a saját maga és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
gyermekének lakóhelyét érintõ változást a változás
bekövetkezésének idõpontjától, vagy
c) a bontást, a lakáscéltól eltérõ hasznosítást, a lakás
használatának a 14. § (2) bekezdése szerinti átengedését annak
megkezdésétõl
számított 30 napon belül köteles a Kincstár támogatott személy
lakóhelye szerint illetékes területi szervének
bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejû csatolásával. Ha a
szerzõdés létrejöttéhez harmadik személy
beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidõ 45 nap. Ha a
szerzõdés érvényességéhez hatósági jóváhagyás
vagy hatósági nyilvántartásba történõ bejegyzés szükséges, úgy a
bejelentési határidõ ennek megtörténtét követõ
30 nap.
(4) A Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes
területi szerve a (3) bekezdés szerinti bejelentést követõen,
ha a lakás tulajdonosa a 15. § (1) bekezdése szerinti
felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban kötelezi a lakás
tulajdonosát a lakásépítési támogatás visszafizetésére.
(5) Ha a lakás tulajdonosa a (3) bekezdésben foglalt bejelentési
kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor
a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérõ
hasznosítás megkezdésének, a lakáshasználat
átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerzõdés
megkötésének napjától számított, a Ptk. 301. §
(1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
(6) A (2) és (5) bekezdésben, valamint a 14. § (2)–(4) bekezdésében
foglalt visszafizetési kötelezettséget
a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi
számla” kincstári számlára kell teljesíteni. A (2) és
(5) bekezdésben, valamint a 14. § (2)–(3) bekezdésben foglalt
visszafizetési kötelezettség teljesítését követõen
a Kincstár intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését
biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásból
történõ törlése iránt.
(7) A korábbi lakás elidegenítésébõl származó bevétel
csökkenthetõ
a) a lakásértékesítésbõl származó bevétel után az állami adóhatóság
által igazoltan megfizetett személyi
jövedelemadó összegével,
b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésbõl származó
bevételbõl az értékesített lakás építését vagy
vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegû
elõtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel
összege elérje az igénybevett lakásépítési támogatás
összegének kétszeresét.
17. § (1) A lakásépítési támogatásra való jogosultság
megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való
elszámolását
hitelintézet végzi.
(2) A lakásépítési támogatást és a költségtérítést a Magyar Állam
nevében a Kincstár nyújtja a hitelintézet utólagos havi
elszámolása alapján.
(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az elõzõ hónapban
ténylegesen kifizetett és elszámolt lakásépítési
támogatással azonos összegû elõleget igényelhet.
(4) A hitelintézet a lakásépítési támogatás, valamint a (3)
bekezdés szerinti elõleg folyósításáról és az azokkal való
elszámolás rendjérõl, valamint a pénzügyi ellenõrzéshez szükséges
adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral
szerzõdést köt. A lakásépítési támogatás és elõleg elszámolására a
hitelintézet e szerzõdés megkötését követõen
jogosult.
(5) A hitelintézet (1) bekezdés szerinti elszámolását – szükség
esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
bevonásával – a Kincstár ellenõrzi.
(6) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenõrzés során a
hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel,
az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a
polgári jog szabályai szerint érvényesíti és
a miniszternél a (4) bekezdés szerinti szerzõdés felmondását
kezdeményezheti.
(7) A hitelintézetet az általa jogszerûen folyósított lakásépítési
támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg,
amelyet a lakásépítési támogatással együtt kell elszámolnia a
központi költségvetéssel.
(8) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton
megküldi a Kincstárnak ellenõrzési céllal a lakásépítési
támogatás új igénybevevõinek alábbi adatait:
a) név,
b) születési név,
c) anyja neve,
d) születési hely és idõ,
e) állampolgárság vagy hontalan státusz,
f) lakcím,
g) postacím,
h) személyazonosító igazolvány vagy úti okmány száma és
i) adóazonosító jel.
- 2012-02-24 21:03:05
- (hozzászólások: 0)
